Biztosítási törvény

biztosítási törvény

A biztosítási szakmában dolgozók, illetve a biztosítási szaknyelv szerint csak bit-nek becézett biztosítási törvény, mely 2003-ban látta meg a napvilágot a nevezett év 60. törvényeként magát a biztosítók működését és tevékenységét hivatott szabályozni. A hivatalosan 2003. évi LX. biztosítási törvénynek nevezett törvény az uniós normáknak megfelelően került kialakításra, többek közt szerepe az, hogy a biztosítók leendő ügyfelei jobban bízzanak magában a biztosítás intézményében és a biztosítási tevékenységre szakosodott biztosító társaságokban egyként. De a biztosítási törvény ugyanígy kezeskedik arról is, hogy a biztosítók szerepe fokozatosan erősödhessen, hogy a biztosítási piac szereplői közül senki se kerülhessen jogszerűtlenül versenyelőnybe, és így tovább és tovább.

A biztosítási törvényben kerültek lefektetésre magának a biztosítási tevékenységnek az alapfeltételei is (például Magyarország területén mikor, milyen alapfeltételek teljesülése mellett végezhet egyáltalán biztosítói tevékenységet egy biztosító társaság, stb…), szabályozza továbbá, hogy kik használhatják törvényesen a biztosító nevet, ezt nevezik az elnevezés védelmének, a biztosítási törvény II. része pedig magára a biztosítás rendszerére vonatkozik.

A biztosítási törvény második részében a biztosítási rendszer alapintézményeinek bemutatására kerül sor a részvénytársaságoktól a szövetkezeteken át a külföldi illetőségű fióktelepekig bezárólag.

Szintén e törvény fogalmazza meg a biztosítókon túl, kik magának a rendszernek a szereplői, úgyis, mint például a biztosításközvetítők, alkuszok, ügynökök.

A biztosítási törvény tárgyalja milyen engedélyek és bejelentési kötelezettség mellett lehet biztosítót üzemeltetni, részletesen taglalja a biztosítók vezetőire, alkalmazottaira vonatkozó szabályokat. Felsorolja, milyen alapvető elemekkel kell, bírjon egy biztosítási szerződés, ismerteti az olyan biztosítástípusokra vonatkozó különleges szabályokat, melyek más biztosítástípusokra nem vonatkoznak. A biztosítási törvény számba veszi továbbá az egyes biztosító társaságok működési feltételeit, idetartoznak többek közt a befektetésre vonatkozó előírások, a biztosító könyvelésére vonatkozó szabályokat.

A biztosítási törvénynek a 8. része foglalkozik a biztosítási rendszer ellenőrzésével, hogy a felügyelet, milyen eljárásokat kezdeményezhet, mikor függesztheti fel például egy biztosító tevékenységét, vagy vonhatja vissza a társaság engedélyét. A biztosítási törvénynek a 9. része bővebben is kifejti a biztosítók felszámolására vonatkozó eljárásmód sajátosságait.

A biztosítási törvényt kilenc fejezetén túl 13 melléklet teszi teljessé. Maga a biztosítási törvény egyébként az 1996. január 1-jén hatályossá lett jogszabálynak a módosítása, mely pedig a biztosítás közjogára és állami felügyeletére vonatkozó szabályokat tartalmazza az 1995. évi XCVI. törvénynek megfelelően.

A biztosítási törvénynek a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó rendelkezéseit utoljára 2010-ben módosították, ezekből például azt tudhatjuk meg, hogy a kötelező biztosításnál a kár megtérítéséhez, magához a kárrendezéshez, milyen hivatalos okiratokat kell a biztosító részére eljuttatnunk a kárbejelentő lapon túl.

Biztosítás kalkulátor

Egyéb biztosítások

Biztosítás tipp

Legfrissebb biztosítás cikkek