Kárfelvétel

kárfelvétel

A kárfelvétel a kárrendezés menete során válik fontossá, annak egyik igen lényeges és meghatározó mozzanata, lévén, hogy a biztosító a kárfelvétel során állapítja meg a minket érintő kártérítési összeg nagyságát is. Kötelező biztosítás esetében a kárfelvétel során a kárszakértő úgynevezett kárszakértői jegyzőkönyvben rögzíti gépjárművünk sérüléseit, illetve ekkor, a kárfelvétel során állapítja meg azt is, gépjárművünk nem lett-e totálkár, gazdasági totálkár áldozata. A kárszakértő mindenkor a jegyzőkönyvben tünteti fel, gazdaságosan javítható, vagy gazdaságon nem javítható-e gépjárművünk. Természetesen a kárfelvétel kérdése minden biztosítástípusnál érvényes, akár lakásbiztosításról, akár cascóról, vagy utasbiztosításról beszélünk. Ami közös ezekben, hogy a kárfelvételhez minden esetben szükség van bizonyos dokumentumok bemutatására, melyek biztosítástípustól függően változnak.

Kivételesen nem térnénk rá ezen okmányok alapos, részletekbe menő bemutatására, előbb inkább magát a kárfelvétel mikéntjét szeretnénk általánosan tisztázni az egyes biztosítástípusok esetében.

Lakásbiztosításnál a kárbejelentés folyományaként egyes károk, kártípusok, például a kisebb összegű üvegkárok, vagy a zárcserék nem igényelnek helyszíni szemlét. Ilyenkor a biztosító nem küld ki kárszakértőt otthonunkba, a kárfelvétel aktusa nem igényli a kárszakértő közvetlen személyes közreműködését. Miután a kárbejelentő lapot, akár online formában is, eljuttattuk biztosítónknak, annak kárszakértője adott határidőn belül felveszi velünk a kapcsolatot, általában telefonon. Ettől függetlenül bizonyos dokumentumokra a kárfelvétel során szükségünk lesz, ilyen például a biztosítási kötvényszámunk.

kárfelvételMás a helyzet azoknál a lakásbiztosításra vonatkozó károknál, amelyek ezeknél fajsúlyosabb volumenűek és így helyszíni szemlét, vagyis a kárszakértő tényleges bevonását igényli maga a kárfelvételi eljárás. Ilyenkor, akárcsak a kötelező biztosítás esetében, a kárszakértő telefonon egyezteti velünk a szemle időpontját, vagy írásbeli értesítést küld a szemle dátumáról. Ilyenkor az adott időpontban kötelességünk fogadni a szakembert, aki elkészíti a kárfelvételi jegyzőkönyvet, melyben velünk közösen veszi számba az ingatlanunkban és ingóságainkban keletkezett károkat. Illetve megállapítja, hogy az általunk bejelentett kár egyáltalán biztosítási eseménynek minősül-e érvényes szerződésünk feltételei, kitételei szerint.

Csőtörésnél vagy beázásnál, az is előfordulhat, hogy a kárbejelentés után a kárszakértő telefonon veszi fel a kapcsolatot velünk és így egyezteti velünk a káreseményt. Ilyenkor nem jön ki a helyszínre, a kárfelvételi jegyzőkönyvet a helyszíni szemle hiányában, beszélgetésünkre alapozva készíti el. Erre a telefonos kárbejelentésre, kárfelvételre lakásbiztosítás esetében évente csak egyszer van lehetőségünk.

Casco biztosításnál, akárcsak kötelezőnél szintén a kárszakértő az, aki a tulajdonképpeni kárfelvételt megejti és a helyszíni szemle során elkészíti a kárfelvételi jegyzőkönyvet. Más dokumentumok bemutatását igénylik viszont a kárfelvétel során a Casco törés- és lopáskárra vonatkozó kárrendezési eljárás. Lopáskárnál például a rendőrségi feljelentésnek mindenképp birtokában kell lennünk.

Némileg más a helyzet az utasbiztosításoknál. Kivált abban az esetben, ha olyan problémánk támad, amit azonnal, még külföldi tartózkodásunk során, szó szerint orvosolni kell. Ilyen esetekben tulajdonképpen a kárbejelentés megegyezik a kárfelvétellel. Ha a biztosítónk assistance szolgálatát rögvest értesítjük, biztosítónk megbízottja azonnal hathatós segítséget nyújt, megszervezheti orvosi ellátásunkat, vagy ha arra van szükség, akár ügyvédet is kirendelhet számunkra. Ilyenkor kártérítési összegre természetesen nem számíthatunk, a biztosító közvetlen a minket ellátó szolgáltatóknak fizet ellátásunkért.

Más a helyzet, ha a kárrendezést utólag igényeljük. Erre a fennebbi esetek bármelyikében is sor kerülhet, ilyenkor viszont mi álljuk kezelésünk, ügyvédünk költségeit, melyet majd számlával bizonyítunk a biztosítónk felé, és az utólag kártérítés címén számunkra fizeti meg kiadásainkat.

A poggyászunkra vonatkozó kárrendezés is utólagos, ilyenkor sem elég bejelenteni azonban kárigényünket, ugyanúgy igazoló dokumentumok szükségesek a kárfelvételhez, ahhoz, hogy a kártérítés menetének utolsó fázisában jogosulttá váljunk a kártérítési összegre. Ilyenek például, a poggyász késedelmes kiadása esetén felmerült költségek eredeti számlái, magáról a késedelem tényéről egy hivatalos igazolás, repülőtéri jegyzőkönyv, arról, hogy poggyászunk későn érkezett, vagy egyáltalán nem érkezett meg. Illetve repülőjegyünk és poggyászcímkénk másolatára is szükségünk lesz, ha bőröndjeiket ellopták vagy azok nem jöttek meg időben.

Ebből a rövid összefoglalóból is láthatjuk tehát, hogy káresettől és biztosítástípustól függően különböző iratokra és bizonylatokra van szükségünk, melyekkel a kárfelvétel során bizonyítani tudjuk, hogy valóban jogosultak vagyunk a kártérítési összegre. Ezek beszerzéséről tehát sosem szabad elfelejtkeznünk!

Illetve, különösen lakásbiztosításnál és kötelezőnél, cascónál érdemes odafigyelni arra is, hogy, míg a helyszíni szemle le nem zárult, ne kezdjük el helyreállítani a minket ért károkat, utólag ugyanis elég nehéz volna bizonyítani, ténylegesen, milyen kárunk keletkezett.

Biztosítás kalkulátor

Egyéb biztosítások

Biztosítás tipp

Legfrissebb biztosítás cikkek