Nem vagyoni kártérítés

A vagyoni kártérítés mellett létezik úgynevezett nem vagyoni kártérítés is, mely máig igen ingoványos alapokon nyugszik. Mivel a nem vagyoni kártérítés Magyarországon főként a személyiségi jogokat hivatott védeni, és egy-egy nem vagyoni kártérítésre irányuló peres eljárás nagymértékben eltérhet egymástól, egységes bírói gyakorlat nem igen alakult ki ezekben az esetekben.

A nem vagyoni kártérítésnek két fajtája létezik, a nem baleseti nem vagyoni kártérítés és a baleseti nem vagyoni kártérítés. Utóbbi lehet saját jogú vagy hozzátartozói nem vagyoni kártérítés is. Egyes országokban a hozzátartozói nem vagyoni kártérítésnek is szűkösek a határai, a szülők például nem jogosultak nem vagyoni kártérítésre, ha gyermekük egy bizonyos életkoron felül távozik valamely baleset következtében az élők sorából.

A nem balesetből eredő nem vagyoni kártérítés kapcsán egyes bírók úgy tartják, célszerűbb volna a sérelemdíj fogalmát bevezetni. A sérelem eben az esetben olyan traumát jelentene, mely a személyiség teljes egészét, testét-lelkét érinti, és mely következtében a sérülést elszenvedő életérzése válik rosszabbá. Ez annyiban rokonságot mutat a balesetből eredő nem vagyoni kártérítésekkel, hogy elsősorban ott is a maradandó sérüléseket, fogyatékosságot kell bizonyítani, például az életminőségünkben beállt változásokat, ahhoz, hogy kártérítési összegre számíthassunk. Nem elég orvosi papírokkal igazolni, milyen kezeléseken estünk át, pláne, ha ezekből a papírokból az derül ki, hogy közben teljesen felépültünk!

Ez a sérelemdíj a sérelem súlyosságával lehetne arányos, a kártérítésre pedig csak természetes személyek válnának jogosulttá, a jogi személyeket a jövőben tehát kizárnák a nem vagyoni kártérítésre jogosultak köréből.

Nem baleseti nem vagyoni kártérítésre általában akkor válhatunk jogosulttá, ha személyes szabadságunkat korlátozták, ha kényszervallattak minket, beavatkoztak magánéletünkbe, megsértették kegyeleti jogunkat, jóhírnevünket, szerzői jogainkat, vagy az egészséges, zavartalan környezethez való jogunkat, illetve zajártalom esetén is sor kerület nem baleseti nem vagyoni kártérítésre.

A nem baleseti nem vagyoni kártérítés során a bíróság azt is figyelembe veszi magánszeméllyel, vagy közszereplővel szemben történt-e a visszaélés, a jogsértés elkövetése. Összegszerűen a nem baleseti nem vagyoni kártérítés során általában 50 ezertől néhány millióig terjedő kártérítést szoktak megítélni.

Ami a baleseti eredetű nem vagyoni kártérítéseket illeti, ha az sajátjogú kárigényből fakad, minden esetben számíthatunk rá, hogy a bíróság orvos szakértőt, vagy pszichológust fog kirendelni számunkra, akinek legfőbb feladata azt megállapítani a baleset során elszenvedett sérüléseink kezelése, milyen eredménnyel zárult, egészségünkben, munkaképességünkben beállt-e tartós változás a baleset hatására, vagy sem, illetve változtak-e a jövőre vonatkozó kilátásaink.

Ahhoz, hogy a nem vagyoni kártérítés összegére jogosulttá váljunk, azt kell bizonyítanunk, hogy a baleset következtében életminőségünk tartósan megromlott, életvitelünk negatív irányban változott. A maradandó fogyatékosságokat természetesen orvos szakértői véleménnyel kell igazolni. Ilyen maradandóság nemcsak az lehet, ha a baleset során lerokkanunk, vagy elveszítjük valamelyik végtagunkat, idesorolható minden mozgásbeszűkülés, sőt még azok a műtéti hegek is, melyek lelki zavarokat okoznak a sérültnek. Az életvitelünkben beállt változásokat esetleg tanúvallomásokkal is hitelesíthetjük saját elmondásunk mellett.

A károsultnak érdemes ügyvédet megbíznia, aki eljár ügyében a bíróságon. A tárgyaláson, tárgyalásokon azonban célszerű nekünk magunknak is megjelenni.

A baleseti eredetű nem vagyoni kártérítés összegét mindig a kár időpontjára visszamenőleg állapítják meg, így a kártérítés összegét a káridőponttól az ítélet meghozataláig bezárólag még a kamatok is növelik. Egy igen súlyos személyi sérülés, például teljes rokkantság esetén nagyjából 10-12 milliós kártérítési összeggel kalkulálhatunk.

Akár vagyoni kár, akár nem vagyoni kár ér bennünket, a kárt természetesen minden esetben igazolni kell. Mint fennebb utaltunk már rá, nem vagyoni kártérítés esetén ezek elsősorban orvosi dokumentumok, de jól tesszük, ha megőrizzük az általunk szedett gyógyszerek számláit, az ápolási költség számláját is.

Ha valakik, a kerékpárosok fokozottan ki vannak téve a baleseteknek, melyek során testi-lelki sérüléseket szenvedhetnek. (Ezért is jó egy jó kerékpár biztosítás!). Ha ezt egy gépjármű okozza, akkor a nem vagyoni kártérítést a gépjármű tulajdonosának biztosítója fizeti, az illető károkozó kötelező felelősségbiztosításának kontójára. Természetesen a kártérítést kérelmeznünk kell. Kárigényünk kidolgozására se sajnáljuk az időt, máskülönben a biztosító hiánypótlásra szólíthat fel bennünket. Kárunk igazolása mindig a mi kötelességünk, nem a károkozóé, ezt ne felejtsük el!

Biztosítás kalkulátor

Egyéb biztosítások

Biztosítás tipp

Legfrissebb biztosítás cikkek