Vagyoni kártérítés

vagyoni kártérítés

A vagyoni kártérítés akkor válik esedékessé, ha vagyoni kárunk keletkezik. Vagyoni kár akkor ér bennünket, ha a veszteség vagyonunkat érinti, például egy csőtörés következtében lakásunk beázik, vagy motorunkat törjük ripityára egy ütközés során. Vagyoni kártérítésre számtalan esetben sor kerülhet, az egyes biztosítás típusok közül vagyoni kártérítés lehet a vonzata a kötelező gépjármű biztosításnak és a CASCO-nak, de szintén vagyoni kártérítésre kerül sor, egy érvényben lévő otthon biztosítás, vagyonbiztosítás, vagy éppen online lakásbiztosítás terhére, fedezetére, ha vagyoni kárunk azokban a tárgyakban, értékekben keletkezik, melyeket az éppen szóban forgó biztosítás véd.

A legtöbb esetben a vagyoni kár és a vagyoni kártérítés nem jár egyedül, kevés olyan eset van ugyanis, talán csak a lakáskárok némelyike jelenthet kivételt ez alól, ahol egyben személyi kárunk ne keletkezne. Ha magunk is tartós sérülést szenvedünk, mely lehet akár lelki eredetű is, és így végeredményben egy betöréses lopás sokkhatása is kiválthat pszichés hatást, a vagyoni kártérítés mellett nem vagyoni kártérítésre is jogosultak lehetünk.

A vagyoni kártérítés a jog szerint az a folyamat, aktus, mely során a károkozó olyan mértékben kártalanítja a károsultat, mintha sor sem került volna magára a károkozásra. Egyszerűbben, a vagyoni kártérítés az, mely folyamán sort kerítenek a károsult vagyonát érintő károk jóvátételére. A vagyoni kártérítés során vagy a sérült vagyont kell eredeti állapotába visszaállítani, vagy ha ez nem lehetséges, annak értékét kell megtéríteni a károsult részére.

Pontosabban a vagyoni kártérítés során a kárt elszenvedő vagyonában létrejött értékcsökkenést, ezt tényleges kárnak és felmerült kárnak is hívják, a károsult elmaradt vagyoni előnyét, ezt elmaradt haszonnak nevezik, és a kár elhárításához nélkülözhetetlen kiadásokat, ezt indokolt költségnek is szokás nyilvánítani, szükséges megtéríteni.

Vagyoni kártérítést von tehát maga után minden olyan jogsértő cselekedet, magatartás, mely valaki másnak vagyoni hátrányt okoz.

A bírósági eljárások során, akár vagyoni kártérítésről, akár nem vagyoni kártérítésről van szó, általában mindig a teljes jóvátétel elve érvényesül. Gyakran problémát okozhat viszont a vagyoni kártérítés során a kár összegének meghatározása, akkor, ha a kár okozása és a döntéshozatal között sok idő telik el. Ekkor általában úgy járnak el, hogy a keletkezett kár értékének meghatározását a döntéshozatal idejének körülményei szerint állapítják meg, hogy a károsult vagyonában keletkező értékcsökkenést teljes mértékben ki tudják küszöbölni.

Szintén a vagyoni kártérítéshez kapcsolódik és ugyancsak nagyon fontos a káronszerzés tilalmának fogalma, mely szerint a károsultat mindig csak a keletkezett kár nettó értéke illeti meg. Ezen fogalom értelmében kerül sor a kártérítés teljes összegből a biztosító által fizetett biztosítási összeg levonására is, hisz a károsult a vagyoni kártérítés során nem gazdagodhat.

A vagyoni kár egy fajtája az általános kár is, erről akkor beszélünk, ha a károsult nem tudja bizonyítani kára mértékét és a bíróság is elismeri, hogy az nem kiszámítható. Az általános kártérítés összege mindig annyi, amennyi alkalmas arra, hogy a károsultat anyagi téren teljesen kárpótolja. Általános kártérítés címén járadékfizetésre is sor kerülhet.

Biztosítás kalkulátor

Egyéb biztosítások

Biztosítás tipp

Legfrissebb biztosítás cikkek